LEHORGASZT tárgyas ige
<Fejét> erőtlenül, csüggedten v. megszégyenülten lehajtja.
Egy szót sem szólt, csak nagy búsan lehorgasztotta a fejét. □ Sóhajtott,
és lehorgasztotta a fejét. (Mikszáth Kálmán) Az asszony lehorgasztotta a fejét, és elkezdte kapargálni a nagy lába ujjával a homokot. (Móra Ferenc)
- lehorgasztás; lehorgasztó; lehorgasztott.