LEÍRHATATLAN [ë] melléknév -ul, (
ritka) -abb (
túlzó)
Általában olyan <dolog>, amelyet nem lehet leírni.
- 1. Olyan <kifejezés>, amely az illemet v. szemérmet sérti, és ezért nem illik leírni. Leírhatatlan trágárság.
- 2. (átvitt értelemben, túlzó) <Fokozó szóként:> rendkívüli mértékű; óriási. Leírhatatlan felháborodás, lelkesedés, zsúfoltság. □ [A pohárköszöntő] leírhatatlan lelkesedésre ragadt mindenkit. (Jókai Mór) Leírhatatlanul piszkos fekvőhelyet hagyott hátra. (Kuncz Aladár) A lebujban tartózkodó népség között leírhatatlan pánik tört ki. (Nagy Lajos)