Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (választékos) <Személy> rendsz. hátra v. oldalt dőlve, magatehetetlenül lerogy, leroskad, leesik vhonnan, vhová. Golyó érte, s élettelenül lehanyatlott. Föltápászkodott, de újra lehanyatlott. Lehanyatlott a székről a földre. □ Elfordult a hős, s lassan lehanyatla lováról. (Vörösmarty Mihály) Lehanyatlott szépen a megvetett ágyra: | Isten tudja, meddig tart az ájulása. (Arany János) || a. (ritka, választékos) Tehetetlenül, magát elengedve leül, lefekszik. □ Lehanyatlék búsan egy nagy zsölye-székbe. (Arany János)
2. (kissé választékos) <Fej, kar> fölemelt, álló helyzetből magatehetetlenül hirtelen leesik, lefordul, lecsuklik. Lehanyatlik a feje, a karja. □ Ankerschmidt karjai lehanyatlottak a levéllel, miután azt kétszer is keresztülolvasta. (Jókai Mór)
3. (irodalmi nyelvben) <Nap> leáldozik, lebukik, (hirtelen) lenyugszik. □ A nap lehanyatlott, Hagyva maga után piros alkonyatot. (Petőfi Sándor)
4. (átvitt értelemben, választékos) Lehanyatlik vkinek a dicsősége, a hírneve stb.: (utolsó szakaszában rendsz. meggyorsult ütemben) letűnik, megszűnik, semmivé válik.