Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LEHAJLIK tárgyatlan ige
  • 1. <Többé-kevésbé vízszintes helyzetű dolog vmely súly alatt> begörbülve, lefelé meghajlik. A gerenda, a mennyezet a nagy teher alatt lehajlott. A vezeték középen lehajlik. Lehajlik az ág, ha ráülnek.
  • 2. (kissé választékos) <Test, testrész> erőtlenül leesik, lekonyul, ill. ívelő formában lefordul. Feje, keze lehajlik. Lehajlott a szája széle, sírni kezdett. □ Elkábúl feje s balra lehajlik Válla fölé. (Vörösmarty Mihály)
  • 3. (ritka) Lehajol (1, 1a). Az ösvény fölött alacsonyan voltak az ágak, le kellett hajlania. Lehajlik, és a szekrény alá néz. □ Lehajlok a szent humusig: E szűzi földön valami rág. (Ady Endre)
  • 4. Vmi olyan irányban halad, vonul, fekszik, amely a vízszinteshez, egyeneshez, ill. a szokásoshoz viszonyítva lefelé eltér. Szépen ír, de a sorok lehajlanak. Ez a vonal kissé lehajlik. Az orra lehajlik.
  • lehajlás; lehajló; lehajlott; lehajolt.