Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
LEGVÉGE [e-e] főnév (személyragos) ..gét (felső fokban, csak egyes számban)
1. Vminek a legvége: <helyviszonyban:> vminek a végén a legszélső, legkülső rész, terület. Elérkezik → útja legvégéhez. A deszka legvégére ült. Az utca legvégén áll a ház. Bajuszának legvége lepörkölődött. □ A gyertya égett, de már a legvége sercegett a gyertyatartó üregében. (Mikszáth Kálmán) Az alsó asztal legvégén ültek, közel az ajtóhoz. (Gárdonyi Géza)
2. Vminek a legvége: <időviszonyban:> vmely idő, folyamat, cselekvés végén a legutolsó szakasz. A XIX. század legvégén született. Az előadás legvégére érkezett. A XVIII. sz. legvége eseményekben gazdag volt.
3. Vminek a legvége: vminek a végén levő, folyó, történő esemény, tartalom, cselekmény stb.; vminek a legutolja. A könyv legvége izgalmas volt. Nem látta a film, a mérkőzés legvégét. || a Vminek a legvége: vminek a legvégén haladó személy, csoport; vminek a legutolja. A menet legvége is elérte a teret. || b. Vminek a legvégén: <sorrendben> legutoljára, leghátul. A rangsor legvégén van.