Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Legényre (1) jellemző, rá valló, nyalkaságot, hetykeséget kifejező <magatartás>. Legényesen félrecsapja a süvegét; legényesen viselkedik. □ És én legényesen, dalolva Csaptam mögöttem be a kaput. (Ady Endre) || a. (ritka) Ilyen magatartást tanúsító <személy>. Legényes öreg.
2. (népies) Legényhez illő <viselet, ruha>. Legényes csizma, bajusz. □ Fájó szellőkre lengedez már Legényes, víg, pántlikás kalapom. (Tóth Árpád) || a. (bizalmas) Az évszakhoz, az időjáráshoz képest feltűnően könnyű, nem eléggé meleg <ruházkodás>. Legényesen öltözködik; legényes viselet ez ilyen hidegben.
3. (népies, rosszalló) Legények után járó, legényeket kedvelő, velük szerelmeskedő <nő>. Legényes menyecske.