LEFÜLEL tárgyas ige (
bizalmas)
Lefog, letartóztat vkit; elcsíp.
A besurranó tolvajt a szomszédok lefülelték. A banda tagjait a határon lefülelték. □ Esküdt, pandúr, kisbíró, füleljétek le, aztán a dutyiba vele! (Jókai Mór) [Az újságárus] magyarázza, hogy
orvul el akartam csízelni az újságot,
de őt ám nem lehet becsapni,
ismeri már az ilyen alakokat, múltkor is lefülelt egyet. (Kosztolányi Dezső)
- lefülelés; lefülelhető; lefülelő; lefülelt; lefüleltet.