Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LEGÉNY
LEGÉNYBÚCSÚ
LEGÉNYÉLET
LEGÉNYEMBER
LEGÉNYES
LEGÉNYHŰSÉG
LEGÉNYKE
LEGÉNYKEDÉS
LEGÉNYKEDIK
LEGÉNYKOR
LEGÉNYLAKÁS
LEGÉNYSÉG
LEGÉNYSÉGI
LEGÉNYSOR
LEGÉNYSZÁLLÁS
LEGÉNYTOLL
LEGÉPEL
LEGESLEG-
LÉGFEGYVER
LÉGFÉK

LEG- [e] a felsőfok jele, (nyomósítva) legesleg-, (tájszó) legisleg-
  • 1. <Annak kifejezésére, hogy vmely tulajdonság, határozatlan mennyiség, vmely körülmény három v. több személy, ill. dolog közül vmelyikben az összes többit felülmúló mértékben, fokban van meg.> legszebb; legelül; legszélről; legszamarabb. Ő a legjobb tanuló az osztályban. Legtöbbnyire otthon van este.
  • 2. (főleg személyragos főnévi alapszóval, a középfok -bb jele nélkül) <Az alapszóban kifejezett fogalom szűkebb körre szorítására, ill. nyomósítására.> Vminek a legalja (→ legalja), a leghátulja; vminek a legjava (→ legjava); → legbelseje, → legeleje, → legfeneke, → legközepe, → legmélye, → legszéle, → legteteje, → legvége. A szekrény legalján. || a. (átvitt értelemben) A leglelke: a legbensőbb lényege. (Arany János–Shakespeare-fordítás)