LEGELTETÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. A legeltet igével kifejezett cselekvés, tevékenység; az a cselekvés, hogy állato(ka)t legeltetnek. Legeltetéssel foglalkozik. A juhok, a kecskék, a libák, a lovak, a tehenek legeltetése; engedély nélküli legeltetés; közös legeltetés. Az erdőben való legeltetés kárt okoz. Tilosban való legeltetésen kapták rajta. □ Már négyéves gyerekre rábízták egy bornyú legeltetését. (Móricz Zsigmond)
- 2. Vmely földnek erre való felhasználása. Szakaszos legeltetés; a tarló legeltetése. A nem művelt területet legeltetéssel hasznosítják.
- legeltetési.