LÉGELHÁRÍTÓ [e; g-e] melléknév és főnév (
katonaság)
I. melléknév (csak alapfok)
- 1. Légelhárítást végző <katonai egység>. Légelhárító osztag, repülőraj, üteg.
- 2. Légelhárításra való, arra alkalmas <fegyver, gép>. Légelhárító gépágyú, géppuska, löveg, repülőgép.
- II. főnév -t, -ja (rendsz. többes számban) Az a személy, aki légelhárítást végez. A légelhárítók lelőttek két ellenséges gépet. A légelhárítókhoz osztották be.