LEHORGASZT  tárgyas ige
<Fejét> erőtlenül, csüggedten v. megszégyenülten lehajtja. 
Egy szót sem szólt, csak nagy búsan lehorgasztotta a fejét. □ Sóhajtott, 
 és lehorgasztotta a fejét. (Mikszáth Kálmán) Az asszony lehorgasztotta a fejét, és elkezdte kapargálni a nagy lába ujjával a homokot. (Móra Ferenc)
- lehorgasztás; lehorgasztó; lehorgasztott.