LEGOTT [e v. ë] határozószó legottan (régies, irodalmi nyelvben)
Azonnal, rögtön. □ A császár legott elvágtatott. (Garay János) Ha ki talál lépni a sátorból, a rá vigyázó csauszok legottan elkapják. (Jókai Mór) Leterítették a köpönyegüket, és legott el is aludtak. (Gárdonyi Géza) Eldobtam egy gyufát s legott Hetyke lobogásba fogott. (Tóth Árpád)