Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyas <Ellenkező, ellenállást kifejtő embert, állatot> megragadva, gyak. a földre lenyomva erősen tart, mozdulatlanságra kényszerít. Lefogta a dulakodó embert. Lefogták a hízót. □ Utána iramodának, erővel lefogták. (Mikszáth Kálmán) Táncolt Négyen-öten alig birták lefogni a szegény, megzavarodott gyermeket. (Ady Endre) Felugrottam, valaki lefogott, visszanyomott a szalmazsákra. (Kuncz Aladár) || a. tárgyas <Tárgyat, testrészt> (lefelé nyomva) hozzászorít vmihez. Lefogja a kezét: (átvitt értelemben is) cselekvésben visszatartja. Lefogja a szoknyáját, hogy a szél föl ne emelje. □ Megőszült már a haja a legénynek, hátrafelé van az simítva, s lefogva görbe fésűvel. (Jókai Mór) Elővonta a szivartárcáját. Eszter azonban lefogta a kezét. (Gárdonyi Géza)
2. tárgyas (műszaki nyelv) <Munkába vett v. vmilyen céllal vhová helyezett részt, anyagot vmely eszközzel, szerkezettel> leszorítva odaerősít, megrögzít, ill. leköt. Az esztergán lefogja a tengelyt. Kapcsokkal lefogták. || a. tárgyas (műszaki nyelv) <Ehhez használt anyag, szerkezet ilyen darabot> leszorítva, rögzítve tart. Ez a sín majd lefogja.
3. tárgyas (választékos) Lefogja vkinek a szemét: halottnak v. haldoklónak fennakadt szemhéját ráhúzza a szemére, hogy az behunyva maradjon. □ Szemeit a gyöngéd női kéz fogta le, és karjait a hű hitvestárs tette keresztbe a mellén. (Jókai Mór)
4. tárgyas (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) <Állapot, elvont dolog> működésében visszatart, megbénít vmit. □ Panaszkodni akart volna a bánatos asszony, ha a zokogás le nem fogná nyelvét. (Vas Gereben) Lefogta kezeit az eskü: megemlékezett rá [= eszébe jutott], hogy soha többé fegyvert nem emelhet. (Jókai Mór)
5. tárgyas (bizalmas) <Személyt, kül. menekülő v. bujkáló bűnözőt> elfog, letartóztat. Lefogták, amikor menekülni akart. □ A gvárdiánt kell lefogni és magunkkal vinni, mert azt kiváltják. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas (régies, irodalmi nyelvben) Gyöngéd v. komolyabb erőszakkal visszatart, maradásra kényszerít vkit. □ Addig odább nem ment, míg le nem fogta, és kezet nem csókolt. (Jókai Mór) Egyszer hetyke bácskai fiúk lefogták volna a bertóti csárdában, hogy igyék velük, ha mer. (Mikszáth Kálmán)
6. tárgyas (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben) Lefog vmit v. vmiből: vmely kifizetendő összeget v. vmely nagyobb összegből egy részt meghatározott célra levon, visszatart, nem fizet ki. Előlegre 200 forintot fogott le. □ Hol az a korsó? Lehoztad már a pallásrul? Leestem a létrárul, oszt Oszt el hagytad törni! De lefogom a béredbül! (Móricz Zsigmond)
II. tárgyas (ritka)
1. (népies) <Borotva szőrt, kasza füvet> le tud vágni. A kicsorbult kasza nem fogja le a füvet.
2. (bizalmas) <A nap, a szél> megbarnít. Jól lefogott a nap.