LÉGÁRAMLÁS [g-á] főnév
Általában a levegőnek (mérsékelt erejű, sebességű) mozgása; gyengébb szél.
Déli(es), enyhe, északi, hűvös, langyos, meleg légáramlás. A völgyben állandó légáramlás van. || a. (
légkörtan) Nagy légtömegeknek a hőmérséklet különbségéből adódó vízszintes v. fel-, ill. leszálló mozgása.
Egyenlítői, felszálló légáramlás; → leszálló légáramlás; sarki légáramlás. A sarkok, az egyenlítő felől megindul a légáramlás.