LABORÁNS főnév -t, -ok, -a
Tanfolyamon képzett v. munka küzben betanított, laboratóriumban dolgozó segéderő.
Egyetemi laboráns; laboráns a fizikai, a vegytani intézetben. □ A patikusok udvarán
a laboráns gyökereket tört, a ponyván kamillateát, zsályát, ánizst szárítottak. (Kosztolányi Dezső)
- laboránsi; laboránskodik.