LÁBUJJHEGY [b-u] főnév (birtokos személyraggal)
(
ritka) A lábujj vége.
Fölsértette a lábujjhegyét. || a. (-en, -re, esetleg -ről raggal) A lábujjak és a talp elülső része együtt.
Lábujjhegyen áll, forog, jár, lépked; lábujjhegyre áll, emelkedik; lábujjhegyről a talpára ereszkedik. □ Közelébb is megyen, Hogy észre ne vegyék, lassan, lábujjhegyen. (Arany János) Lábujjhegyre ágaskodva hallgatták a csoport mögött a vitéz beszédeit. (Gárdonyi Géza)