LECSILLAPÍT tárgyas ige
Lecsillapít vkit, vmit: <személy parancsával, kérésével, eljárásával v. vmely dolog a hatásával> előidézi, eléri, hogy vki, vmi lecsillapodjék (1, 3).
Rábeszélésével lecsillapít vkit; lecsillapítja a dühös kutyákat, a felbőszült embereket. Az orvosság lecsillapította idegeit. □ De lecsillapítá szíve nagy tusáját Emlékezetébe hozván Iluskáját. (Petőfi Sándor) A hangjában volt valami, ami lecsillapított. (Krúdy Gyula) Próbáltam megoltalmazni őt a sértések özönétől, lecsillapítani a puskaporos kedélyeket. (Kosztolányi Dezső)
- lecsillapítás; lecsillapítható; lecsillapító; lecsillapíttat.