LECIBÁL tárgyas ige (
bizalmas)
Vmit, vkit cibálva, ide-oda húzogatva, rángatva levesz, lehúz vhonnan.
Lecibálja vkiről a kabátot. A szónokot lecibálják az emelvényről. □ [A szögről] a kötelet lecibálta. (Mikszáth Kálmán)
- lecibálás; lecibáló; lecibált; lecibáltat.