LEBOROTVÁL tárgyas ige, (
népies) leberetvál
<Szőrzetet> borotvával, önborotvával v. villanyborotvával levág.
Leborotválja a bajuszát, a szakállát. || a.
Leborotválja vkinek az arcát, a fejét stb. v. (
ritka)
leborotvál vkit: a rajta levő szőrzetet borotvával levágja.
Simára leborotválta a fejét. Leborotválta az operáció helyét. □ Simára borotváld le a pofámat borotvával. (Jókai Mór) Leültem, megnyírt, leborotvált. (Mikszáth Kálmán)
- leborotválás; leborotváló; leborotvált; leborotváltat.