LEGYŐZHETETLEN [ë-e-e-e] melléknév -ül, (
régies) legyőzhetlen [ë-e-e]
Olyan <személy, dolog>, akit, amelyet nem lehet legyőzni (12).
Legyőzhetetlen csapat, hadsereg; legyőzhetetlen nehézség. □ Legyőzhetlen akadályt látott maga előtt. (Eötvös József) Fáradságos út volt
; de nem legyőzhetetlen. (Jókai Mór)