LÁTLELET főnév (
hivatalos)
Orvosi bizonyítvány halottszemle, boncolás, főleg testi sértés eredményéről.
Állatorvosi, orvosi látlelet; látleletet állít ki, mellékel, mutat be, vesz föl. □ Az orvos felvette a látleletet, konstatálván, hogy a gróf bal oldalán halálos seb tátong. (Mikszáth Kálmán) Félholtra verte az ura, az orvost is elhívatta, s látleletet vétetett fel. (Nagy Lajos)
- látleletes; látleletez; látleletű.