LASSÚDIK tárgyatlan -tam, -ott, -jék (-jon) (
régies,
irodalmi nyelvben)
<Mozgás, folyamat> egyre lassúbbá (13, 6) válik v. kezd válni; lassul, lassúbbodik. □ Hangos dobogással futának
, míg végre lassúdott a dobaj. (Vörösmarty Mihály) Cél és értelem | megállt, megszűnt?
Lassudott, | meghalt az élő élet. (Szabó Lőrinc)
- Igekötős igék: ellassúdik; lelassúdik; meglassúdik.
- lassúdás; lassúdó; lassúdott.