LAPU főnév -t, -ja
Nagy és széles, rendsz. húsos levelű gyomnövény.
Édes, erdei lapu; keserű lapu; laput szed, vág a kacsáknak. □ A víz szinére nőtt széles lapun pedig Ül tollaszkodva a bukó szárcsák hada. (Tompa Mihály) Belül is a zöld tért gaz veri föl, lapu. (Arany János)
- Szóösszetétel(ek): 1. lapulevél; 2. martilapu; útilapu.