LAPSZUS főnév -t, -ok, -a (
ritka,
régies)
- 1. Nyelvbotlás. A szónok beszédében volt néhány lapszus.
- 2. Főleg erkölcsi megítélés szempontjából nem súlyos, esetleg megbocsátható botlás (2), megtévedés. Elnézte neki azt a lapszust, hogy nem adta vissza a kölcsönkért könyvet.