Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LÁRMÁZ tárgyatlan ige -tam, -ott, -zon lármázik ..zok, ..zol; ..ztam, ..zott; ..znék, ..znál, ..zna; ..zzon
  • 1. <Rendsz. több személy egy időben> hangosan, fülsértően kiabál. Mit lármáztok? A gyerekek az ablaka alatt lármáznak. Korhely emberek lármáztak ma éjjel az utcán. □ Ki lármáz? Mentek az ajtóm elől! (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Föntebb egy emelettel gyerekek lármáznak a gangon. (Babits Mihály)
  • 2. Kiabálva veszekedik, pöröl. Lármáz vkivel. Ne lármázz velem! □ Mama, a mészáros a konyhában van és lármázik. (Csiky Gergely) || a. Erős, fülsértő hangon beszél. Ne lármázz a fülembe! □ Hop hó! – lármázott az öreg messziről. (Mikszáth Kálmán)
  • 3. (ritka) <Eszköz, hangszer> erős hangot ad. □ Fölállt és kiabált, mert a szaxofon … rettenetesen lármázott. (Kosztolányi Dezső)
  • Igekötős igék: ellármáz; fellármáz; közbelármáz; összelármáz; telelármáz; túllármáz; végiglármáz.
  • lármázó.