LÁBHEGY főnév (rendsz. -en, -re ragos alakban) (ritka)
Lábujjhegy. □ Lábhegyen járt, csendesen és óva. (Arany János) Lábhegyen lopózva felmentem a
padlásszobába. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) □ Eldobtam egy gyufát s legott Hetyke lobogásba fogott, Lábhegyre állt a kis nyulánk, Hegyes sipkájú sárga láng. (Tóth Árpád)