LANKADÁS főnév -t, (-ok), -a (
választékos)
Általában a lankad igével kifejezett folyamat v. állapot; az a tény, hogy vki, vmi lankad; bágyadás.
- 1. Vminek fáradtság, ereje vesztése v. más kedvezőtlen körülmény folytán való bágyadt lehajlása, lekonyulása. Fejének, kezének lankadása; a növények, a virágok lankadása a forróságban.
- 2. Vki, vmi erejének, kitartásának csökkenése, hanyatlása; ernyedés, fáradás. Éhségtől, szomjúságtól, szárazságtól való lankadás; lábának, tagjainak lankadása; a vándor, a hajszolt ló lankadása; erejének, figyelmének, szorgalmának lankadása; a szél, a tűz lankadása. □ Ezek s erőm lankadása győztek meg arról, hogy hivatalomat így tovább nem vihetem
(Arany János)