LÁNYOS melléknév -an, -abb, (
tájszó) lyányos, jányos
- 1. Olyan <szülő>, akinek felnőtt, de még férjhez nem ment, eladó sorban levő lánya van. Lányos apa, mama. □ A lányos anyák a nagy terem falainak hosszában ültek. (Vas Gereben) || a. Olyan <család>, amelyben felnőtt, férjhez adandó lány van. Lányos ház.
- 2. Arcát v. természetét tekintve leányhoz hasonló. Lányos fiú.
- 3. Leányos (1). Lányos mosoly, üdeség, viselkedés. □ Lányos pajkossággal hősiesre fújta fel arcocskáját. (Mikszáth Kálmán) Akarásom nem töröm össze lányos | ostobaságon! (József Attila)
- 4. (népies) Udvarolgatni szerető, leányok után futkosó <fiatal férfi>. Ez a legény nagyon lányos.
- lányosság.