LÖVET [1] [e] ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
tárgyas Parancsolja, elrendeli, hogy vkit, vmit lőjenek (13).
Halomra lövet. Rommá löveti a kikötőt. A parancsnok ágyúkkal lövette az utat, a várost. □ Hrabovszky tábornok követi Karlócát. (Sárosy Gyula) || a. (tárgy nélkül) (
katonaság)
A parancsnok lövetett. || b. tárgyatlan
Vkire, vmire v.
vkik közé lövet: megparancsolja, hogy vkire, vmire v. vkik közé lőjenek.
A tüntetőkre v.
a tüntetők közé lövetett.
- Igekötős igék: agyonlövet; belelövet; kilövet; lelövet; meglövet; összelövet; rálövet; szétlövet.
- lövetés; lövetett; lövető.