LŐDÖZ ige -tem [e], -ött, -zön (kissé
népies)
- 1. tárgyatlan Többször egymás után lő (1); lövöldöz. A járőrök egy pár percig lődöztek egymásra. □ Méhrajként zümmögött a sok vadász felettem, |
hogy lődöztek barátom, | mig végül új rajunk feltűnt a látóhatáron. (Radnóti Miklós)
- 2. tárgyas (ritka) Többször egymás után lő (23) vkit, vmit. □ Ott ágyúval lődözik ám az embert
(Vas Gereben)
- Igekötős igék: ellődöz; lelődöz; meglődöz; rálődöz; visszalődöz.
- lődözés; lődöző.