LÓTI-FUTI melléknév (csak második tagját ragozzuk) (ritka, tájszó)
Egy helyben meg nem maradó, folyton ide-oda futkosó, lótó-futó <személy, főleg gyermek>; gyors mozgású, szeles. □ Tegezzen engem!
Tudja, miként hajdan, mikor kis lóti-futi leányka voltam. (Jókai Mór)