LÓHÁT főnév (csak határozóragos alakban)
A lónak a háta, ahová, ill. ahol a lovas ülni szokott, s amelyre a nyerget szokták tenni.
Lóháton: lovon ülve, lovagolva.
Lóháton nyargal, száguld, utazik. A futár lóháton érkezett. Lóhátra kap. □ Dobó lóháton jár egyik töréstől a másikhoz. (Gárdonyi Géza)
- Szólás(ok): lóhátról beszél (vkivel): gőgösen, fölényeskedve viselkedik, beszél (vkivel).