LOCCSANT tárgyas ige -ott, -son; -ani (
hangutánzó)
<Nagyobb tömegű folyadékot, híg anyagot> hirtelen (ki)önt vhova úgy, hogy loccsan.
Szeme közé loccsantotta a vizet. Vigyázz, ne loccsantsd a levest a ruhámra! □ Lőrinc úr az önteni szándékozott bort az abroszra loccsantotta. (Jókai Mór) Dolgoztak a kőművesek, vakolókanalaikkal híg habarcsot loccsantottak a téglákra. (Kosztolányi Dezső)
- Igekötős igék: beloccsant; hátraloccsant; kiloccsant; leloccsant; megloccsant; melléloccsant; ráloccsant; szétloccsant.
- loccsantás; loccsantó; loccsantott.