Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LITERÁTUS [ë] melléknév és főnév, (régies) litterátus [ë] (régies írva: litteratus is) (kissé régies, választékos)
  • I. melléknév -abb (Nagy) irodalmi műveltségű, irodalomban képzett, jártas; (sokat) olvasott, művelt <ember>. □ A litterátus embereket … azzal kapja meg Rostand, hogy Syrano de Bergerac-ja korrajznak csakugyan kitűnő. (Ambrus Zoltán) || a. Irodalommal, írói alkotással foglalkozó; írogató <személy>. Afféle literátus vidéki jegyző volt.
  • II. főnév -t, -ok, -a
  • 1. (ritka) Literátus (I) személy; irodalmár. Nagy literátus! A literátusok dicsérik az új folyóiratot.
  • 2. (történettudomány) Íródeák (1).