LINCSEL [ë] tárgyas ige -t, -jen [ë]
<Nekivadult tömeg, csoport> reakciós politikai terrorcselekményként erőszakos önbíráskodást gyakorol, rendsz. gyilkol.
Nem beszélhetünk ott emberi jogokról, ahol büntetlenül lehet lincselni a négereket. || a. (tárgy nélkül)
Az ellenforradalmárok bestiálisan lincseltek, raboltak.
- Igekötős igék: meglincsel.
- lincselő.