LEVÉLKE [1] [e-e] főnév ..két, ..kéje [e], (tájszó, kedveskedő) levelke [e-e-e]
Kis (fa)levél. □ Sárga levelkéken nyargal az őszi vihar. (Vörösmarty Mihály) || a. (növénytan) <Összetett szárnyalt levélen> a közös főkocsányon v. levélnyélen ülő kisebb levelek vmelyike. Az akác, a borsó, a vadgesztenye levélkéi.