Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
LIBERÁLIS [ë v. e] melléknév és főnév (régies írva: liberalis is)
I. melléknév -an, -abb
1. (politika) A liberalizmus politikai elveit valló, ilyen mozgalomban részt vevő <személy, csoport>; szabadelvű. Liberális burzsoázia, ifjak, politikus, párt. □ A liberális mágnások klubjában éppen azt magyarázta gróf Miggay Pista, hogy mi is az a "pecsovics" szó. (Móricz Zsigmond) || a. (politika) Az ilyen személyre, csoportra jellemző, vele kapcsolatos, tőle származó. Liberális nézetek, politika. □ A liberalis elvek hajnalfénye reá derengett Európára. (Kossuth Lajos)
2. (választékos, néha rosszalló) A törvényeket, rendelkezéseket, szabályokat a kelleténél rugalmasabban értelmező <személy>; túlságosan engedékeny, elnéző. Liberális vezetőkre nincs szükség. Az igazgató nagyon liberális volt, ezért le is váltották. || a. (választékos, néha rosszalló) Ilyen személyre jellemző, vele kapcs., tőle eredő. Liberális vezetés. Az üzemvezető liberális magatartása miatt a munkafegyelem meglazult.
II. főnév -t, -ok, (-a) (főleg többes számban) (politika)
Vmely liberális mozgalom v. párt tagja, híve. Az angol liberálisok. A liberálisok mandátumot vesztettek. □ Erkölcsöt prédikál ma e hazában mindenki konzervatív és liberális, gazdag és szegény. (Ady Endre)