LEVEZETÉS főnév
Általában a levezet igével kifejezett cselekvés, eljárás; az a cselekvés, hogy vkit, vmit levezetnek vhová.
- 1. (csak egyes számban) Vkinek, vminek lentebb levő helyre való vezetése. A kutya levezetése az utcára; a rokkantnak a lépcsőn való levezetése; a turistáknak a szakadékba való levezetése.
- 2. Folyadéknak, áramnak lefelé, viszonylag mélyebben fekvő helyre való irányítása, folyatása. A belvizek levezetése; a gyár szennyvizének a folyóba való levezetése; az áramnak a földbe való levezetése.
- 3. (műszaki nyelv) Olyan építmény, szerkezet, vezeték, amelyen át vmit levezetnek. Eldugult a levezetés. A rádióhoz megcsinálja a levezetést. || a. (postaügy, rádiótechnika) Távíró-, távbeszélő- v. más elektromos vezeték hiányos szigeteléséből eredő áramveszteség. Levezetés lép fel. Nagy a levezetés.
- 4. (átvitt értelemben) Vmely hosszabb, bonyolultabb művelet irányítása, vezetése (egy bizonyos stádiumban) a befejezésig. A gyűlés, a műtét, a szülés, a vizsgálat levezetése.
- 5. (átvitt értelemben) Vmely feszült lelkiállapot lecsillapítása, eloszlatása, megszüntetése. A düh, az idegesség, az ingerültség, az izgalom levezetése.
- 6. (átvitt értelemben, mennyiségtan) Vmely tétel, képlet kifejtésének, megoldásának az a módszere, hogy az egyes tényekből kiindulva lépésről lépésre jutunk el egy általános érvényű megoldáshoz, megállapításhoz. A bizonyítás, a képlet, a tétel levezetése. A levezetésben valahol hiba van. || a. (átvitt értelemben, ritka, 1945 előtt) (Le)származtatás. Családjának híres ősöktől való levezetése.
- Szóösszetétel(ek): vízlevezetés.
- levezetéses; levezetési; levezetésű.