Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LEVETKŐZIK tárgyatlan ige, (népies, régies) levetkezik
  • 1. A rajta levő ruhát leveti. Levetkőzött meztelenre. Levetkőzik és megfürdik. □ Egy perc alatt levetkezett, … hányta le magáról a ruhát, … kabátot, mellényt egyszerre. (Móricz Zsigmond) Megvetette az anyja ágyát, … segített az öregnek levetkőzni. (Nagy Lajos) || a. Ruhadarabjainak nagy részét, kül. felsőruháját leveti. Derékig levetkőzik. Levetkőzött, s ledőlt pihenni egy félórát. Vetkőzzék le itt az előszobában. □ Segíts Szolgálni a kőmívesek körűl: | … vetkőzz le sár-taposni. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Anna itt a langyos szobai légben végre levetkőzik derékig, és megmosdik. (Gelléri Andor Endre)
  • 2. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Ruháiból kikopik, ill. általában anyagilag nehéz helyzetbe kerül. No, te jól levetkőztél.
  • levetkőzés; levetkőző; levetkőzött.