Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LEVETET tárgyas ige levétet
  • 1. Paranccsal, kéréssel eléri, hogy vki levesz (1, a, 2, 3, 6, a, 7, 10) vmit (vkit). Leveteti a képet a falról. Leveteti gyermekével a kalapját. Az orvos leveteti a beteggel az ingét.
  • 2. <Bajuszát> levágatja, <szakállát> leborotváltatja. Levetette bajuszát, szakállát. || a. <Testi kinövést, rendellenes képződményt> műtéttel eltávolíttat. Leveteti a szemölcseit, lábáról a bütyköt, a vadhúst, szeméről a hályogot.
  • 3. (átvitt értelemben, bizalmas) Kéréssel, megbízással eléri, hogy vki lefényképezzen vkit; lefényképeztet. Leveteti magát: fényképet készíttet magáról. Levetette egész családját. □ Tizenkét példányban vétette le magát. (Mikszáth Kálmán) || a. (régies) Ilyen módon eléri, hogy vki lerajzoljon, lefessen vkit; lerajzoltat, lefestet. □ Egypár vidéki költőkollégám … azért volt akkortájt Pesten, hogy magokat … levétessék. Hja, mikor az olyan szép, ha az embert Barabás lepingálja. (Petőfi Sándor) levetetés v. levétetés; levetetett v. levétetett; levetető v. levétető.