Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

LEVERŐ [ë-e] melléknév -leg [e] v. -en [e], -bb
  • 1. Olyan, aki, ami lever (I. 1–7, II. 1–7) vkit, vmit. A karót leverő munkás; a fasiszta seregeket leverő szövetségesek; a vetést leverő eső; az árat leverő alkusz. □ [A magyarokhoz.] Nem ronthatott el tégedet egykoron … világot ostromló töröknek Napkeletet leverő hatalma. (Berzsenyi Dániel)
  • 2. (átvitt értelemben) Levertséget, csüggedést, elkedvetlenedést, lelki megtörtséget okozó <benyomás, élmény>. Leverő hír, esemény, válasz. A regénynek leverő hatása volt. A látvány leverőleg hatott rá. □ Egy nemzet gyásza nem csak leverő. (Arany János) Olyan leverő ajánlatokat kap, hogy szégyenli végigolvasni. (Jókai Mór)