LÁBRAVALÓ főnév (
régies,
finomkodó)
Férfi fehérneműként viselt (hosszú) alsónadrág; gatya. □ Megmotozott, ha ingem s lábravalóm alatt titkon nincs-e kés, amivel magamat megölhetném. (Kazinczy Ferenc) Egy gyerkőce
rohant elő:
ing és lábravalóban. (Jósika Miklós)