Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Vmiben avatatlan, járatlan <személy>, nem hozzáértő, nem szakképzett. Laikus jogász, nyelvész. Ebben te laikus vagy. □ Amit tud [a hegedűművész], oly bravúros vonó-kezeléssel tálalja fel, hogy a laikus közönséget megbűvöli vele. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben) Ilyen személyre valló, jellemző. Laikus elképzelés, felfogás, megjegyzés, vélemény. □ Aki szétnéz a mezőn laikus szemmel, azt hinné, egy zsírosabb, gazdagabb földrészre jutott. (Mikszáth Kálmán)
2. (jogtudomány) Nem hivatásos. Laikus bíró. || a. (jogtudomány) Laikus bíráskodás: jogi képzettséggel nem rendelkező személyek részvétele az igazságszolgáltatásban. A laikus bíráskodás intézménye több országban megvan.
3. (vallásügy) <A katolikus egyház szempontjából> nem egyházi <személy, intézmény>; világi. || a. (vallásügy) Szerzetben élő, az egyházi rendet fel nem vett, csak fogadalmat tett <szerzetes>. Laikus fráter, testvér.
II. főnév -t, -ok, -a
1. (Vmiben) avatatlan, járatlan, nem hozzáértő személy. A laikusoknak nem tetszett az előadás. □ Ha a laikus azt képzeli, hogy a művészi arckép egy cseppet sem hasonlít az eredetihez, ez sohase a művész hibája. (Ambrus Zoltán)
2. (Vmiben) nem szakképzett, szaktanulmányokat nem végzett személy; nem szakember. Mérnökök helyett laikusokkal végeztették a munkát.
3. (ritka, történettudomány) Világi személy. A papság és a laikusok.