Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KETTŐZÉS
KETTŐZIK
KETTŐZÖTT
KETTŐZTET
KÉTÜLÉSES
KÉTÜTEMŰ
KÉTVÁGÁNYÚ
KETYEG
KETYEGÉS
KETTYEN
KETTYENT
KÉVE
KÉVEKÖTÉL
KÉVEKÖTŐ
KÉVÉL
KEVÉLY
KEVÉLYKEDIK
KEVÉLYSÉG
KEVER
KEVEREDIK

KEVÉS [e] számnév, határozatlan tőszámnév; középfok: kevesebb [e-e-e] v. (régies) kevesb [e-e], felső fok: legkevesebb, (tájszó) keves [e-e]
  • I. (melléknévi) kevesen [e-e-e], kevesebb [e-e-e] v. (régies) kevesb
  • 1. Szám szerint pontosan meg nem határozott kis mennyiségű, kisszámú <személy, dolog>. Kevés adat, ember, könyv, néző, résztvevő; kevés szóval ← él. □ Egy szó kevés, de annyi Sem jöhetett ki az ajkán. (Petőfi Sándor) Könyörgök, hogy kevesb ember legyen S több fóka. (Madách Imre) Amely megyéből a legkevesebb ügydarab érkezik fel, az a legjobban kormányzott megye. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. Tömegében kicsi; kis tömegű <anyag, élelem, ital>. Kevés bor, gyümölcs, kenyér, só, víz. Kevés levest eszik. Kevés sört fogyaszt. Kevés cukrot kérek a kávéba. □ Tiszta ágyat és tiszta asszonyt Álmodik … Kevesebb vért a köhögésnél, És a munkánál több erőt. (Ady Endre) Ötvösmestere lettem a királynak, mert értettem a módját, hogyan lehet kevés aranyból sok aranyat csinálni. (Krúdy Gyula)
  • 3. Rövid tartalmú <idő, folyamat>; egy kis. Kevés vártatva ←; kevés idő → vártatva; kevés időm van. Kevés idő múlva újra találkoztak. Kevés gondolkodás után rájött a dolog nyitjára. □ Kevés idő múlván körülvevék Bánk | házát. (Katona József) Bízom Szeged népének lelkesedésében, hogy kevés idő múlva mentve lesz a hon. (Kossuth Lajos) || a. Vmely időtartamban csak néhányszor ismétlődő <cselekvés, jelenség>. Kevés szó esik vmiről: nem sokat beszélnek róla. Kevés utánajárással sikerült megszereznie a könyvet. Kevés eső volt a nyáron.
  • 4. <Elvont főnév mellett:> kisebb mérvű, mennyiségű, fokú; kis mértékű; nem sok. Kevés híja ←, hogy … nem …; kevés híján ←; kevés a remény vmire. Kevés jót tudok róla mondani. Kevés szerencsével járt az útja. Nem kevés hasznot hajt ez a foglalkozás. □ Hegyfalussy … nem kevés önbizalommal … kedvet kapott a különös mulatsághoz. (Vas Gereben) Roppant szerencséje volt a szerelemben …, és kevés szerencséje a kártyában. (Mikszáth Kálmán) A harcot … | békévé oldja az emlékezés | s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. (József Attila)
  • 5. Kisebb számú, kisebb mennyiségű, mint amennyire szükség volna, mint amennyit várnánk; nem elegendő. Vajmi kevés; → valami kevés; siralmasan, szánalmasan kevés; kevés ahhoz, hogy … kevés volna neki a Dárius kincse is. □ Szerény kis összeg, ami meghalásra sok, de a megélésre kevés … (Jókai Mór) || a. Kevés hely: a) vmire nem elegendő kiterjedésű, szűk h.; b) szám szerint nem sok, kisszámú (ülő-)hely. || b. (állítmányként) (ritka) Vki kevés vmire, vmihez: a) nincs elég ereje, bátorsága, tehetsége vmit megtenni, végrehajtani. Kevés vagy te erre a feladatra. Kevés ő ahhoz, hogy azt megtegye. b) nincs elég magas társadalmi rangja, tekintélye vminek a véghezvitelére, teljesítésére. Kevés vagyok én ehhez, tekintélyesebb emberhez fordulj.
  • 6. Egy kevés: csekély számú, nem számottevő mennyiségű; egy kis. Van még egy kevés pénzem. Van még neked egy kevés liszted?
  • 7. Nem kevés: meglehetősen sok, elég sok.
  • II. (főnévi) keveset [e-e-e], kevese [e-e-e] (gyak. határozatlan névelővel)
  • 1. Kis mennyiség vmiből. Vkinek kevés van vmiből; kevésen v. kevésbe → múlik, hogy nem …; kevésre van szüksége; elvesz vmiből egy keveset; keveset → vesz; sokat beszél, keveset mond: csak beszél, de nem mond lényegbevágót; sokat ígér, keveset ad. A sokon nem látszik meg, ha egy keveset elvesznek belőle. □ Megtermi mindenkor a tenger mélysége, Ami kevésre van éltemnek szüksége. (Petőfi Sándor) Amelyik főispán legkevesebbet jelent, az a legjobb főispán. (Mikszáth Kálmán) Az ember arra büszke …, hogy kevéssel beéri. (Móricz Zsigmond) || a. Kevese, kevesebbje: a) vmiből kisebb mennyiség vkinek a birtokában. Kevese van. Félti azt a kevesét, amije van. □ Akinek egy szilvafájával többje van, az már lefelé nem ismeri meg azt, akinek kevesebbje van. (Móricz Zsigmond) b) (ritka) vmely csoport kis(ebb) része. Embereinek csak egy kevesét tudta összeszedni. || b. Rövid idő. Kevésig, kevéssel előbb, később v. utóbb. □ Midőn kinyíltak szemei, Még látta kedvesét, de Egy pillanatnál kevesebb alatt Eltünt az. (Petőfi Sándor) Toldjátok udvarunknál múlatástok Még egy kevéssel. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
  • 2. Kevés pénz, ill. kisebb érték. Kevésbe → kerül; kevésbe van; kevésből (meg)él; kevésből kijön*: kevés elég neki vmire; kevésből megél; kevésre becsül vmit; keveset ad, fizet, kér, számít vmiért. Akinek lapos az erszénye, az kevéssel is beéri: nincsenek nagy igényei, szerény. || a. <Állandósult szókapcsolatokban az értékelés fokának kifejezésére.> Kevésbe néz v. vesz vkit, vmit: nincs jó véleménye vkiről, nem tart fontosnak vmit; kevésre becsül, néz, taksál, tart vkit: nem nagyon értékeli; keveset ad vmire: nem tartja fontosnak; keveset, kevesebbet → mutat. □ Még eddig egy kevésre becsűltelek; | de most … | megvetlek. (Katona József) Így rimánkodott az; de kevésbe vette, | Fejét rázta Miklós, ahol nem szerette. (Arany János) || b. <Állandósult szókapcsolatokban:> nem nagy siker, eredmény, teljesítmény. Kevésre jut, megy; kevésre viszi; keveset vár vkitől, vmitől.
  • 3. Nem sokféle és nem sok <dolog>. Keveset látott életében. Keveset mutatott meg abból, amit tud. □ Az új pap holmija kevésből állott. (Mikszáth Kálmán)
  • 4. Kevés, kevesek: az emberek közül általában v. az emberek szóban forgó csoportjából kevés személy; néhány. Boldog élet kevésnek v. keveseknek jut osztályrészül. Kevés akad, aki ilyenre vállalkozni mer. □ A roppant kevesek közt … Te végig ott maradtál Jövendő orvosának, Tanító mesterünknek! (Juhász Gyula)
  • III. (határozóragos alak, határozószó-szerűen)
  • 1. Kevésben: kevés szempontból, csak némely tekintetben. Nagyon kevésben hasonlít az apjához. Ez az új típus csak kevésben tér el a régitől.
  • 2. Kevesen: kevés személy együtt. Kevesen vannak. Kevesen szólaltak fel. Kevesen jártak hangversenyre.
  • 3. Keveset (mértékhatározóként, főhangsúlyos szóként): a) kis mértékben, kevéssé. Keveset lendít a dolgon. Kevesebbet árt, mint amennyit használ. □ Árt, nem árt, én azzal keveset gondolok, Terád pedig kicsit tartozik a dolog. (Arany János) b) (rendsz. középfok és felső fokban) ritkán, kevésszer. Keveset jár színházba. Minél kevesebbet figyelmezteted, annál jobb. Én járok oda a legkevesebbet. c) rövid ideig. Keveset időzik vhol; vár egy keveset; keveset élt: rövid életű volt. Ma kevesebbet kellett várni, mint tegnap. || a. (mértékhatározóként, mellékhangsúlyos helyzetben) Egy keveset v. (ritka) keveset: a) kis mértékben, egy kevéssé; kissé. (Egy) keveset még csiszolódnia kell. □ Tanya, – … A tél körme | oldaláról egy keveset | repesztgeti még a meszet. (József Attila) b) egy kis ideig, rövid ideig. Várj még egy keveset!
  • 4. Kevésszer: kis számú esetben; keveset (III. 3b). Kevésszer voltam náluk.
  • 5. Kevéssel: (középfok mellett) kicsivel, nem sokkal; (egy) kevéssel hosszabb, több; (egy) kevéssel részletesebben.
  • 6. Legkevesebb: körülbelül, de legalább. Ez belekerülhetett legkevesebb ezer forintba. □ Hat szál kard csattogott össze, s legkevesebb három halott maradt a viadaltéren. (Jókai Mór) Szappanra legkevesebb hét krajcár kell. (Móricz Zsigmond)
  • Szólás(ok): ld. dohány.
  • Szóösszetétel(ek): 1. kevésbeszédűség; kevésvérűség; 2. édeskevés.