Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KETTÉSZEL tárgyas ige
  • 1. (választékos) <Késsel, éles szerszámmal> két részre, darabra szel. Kettészelte a kenyeret. □ Kettészelte a tányérján lévő húst, a nagyobbik darabot átnyújtotta az asztal felett a lánynak. (Nagy Lajos) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Két részre oszt. □ A … bástyáról két muskétás ágyú bámult le kevélyen a tágas fennsíkra, melyet az ezüst Gyík szelt ketté. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (átvitt értelemben, ritka) Kétfelé választ. A hajó kettészelte a habokat. □ A délibáb, midőn vizet csinál, Melyben torony, fa kettészelve áll, … Hát nem szemed, szomjad ingerli, csalja? (Arany János)
  • kettészelés; kettészelő; kettészelt.