KÉTSÉGBEVONHATATLAN [kéccségbe-] melléknév -ul, -abb (
régies,
irodalmi nyelvben) kétségbevonhatlan
Olyan <tény, állítás>, amelyet nem lehet kétségbe vonni; teljesen bizonyos, vitathatatlan.
Kétségbevonhatatlan igazság. □ A fejenkinti választás kétségbevonhatlan jogelven alapul. (Eötvös József) Trygaios bogara éppen oly kétségbevonhatatlanul él, mint ahogy élt a Pegasus, mikor az Olympuson még nektárral táplálták. (Péterfy Jenő)