Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy>, aki vmely súlyos helyzetben teljességgel elcsüggedt; reménytelen, elkeseredett. Kétségbeesett ember. □ Talán | nem hazudik kétségbeesett | lelkem, amikor | azt súgja, hogy | szent az igazság katonája. (Szabó Lőrinc) || a. Kétségbeesést (2) kifejező, arra valló. Kétségbeesett arc, rimánkodás, szavak, tekintet; kétségbeesetten zokog. □ Kezdte kétségbeesett hangon hívni [a kutyát]. (Mikszáth Kálmán) || b. (ritka, túlzó) Kétségbeejtő, elveszettnek látszó, semmi reménnyel nem kecsegtető <ügy, vállalkozás>.
2. A reménytelenség ellenére minden kockázatot vállaló, minden lehetőséggel élő, elszánt. Kétségbeesett küzdelem folyik. Kétségbeesetten védekezett. □ Rabságát se bánná, ha vére szakadva Kétségbesett harcon jutott volna abba. (Arany János) A tengert nézték, és azon töprengtek, nem volna-e jobb beleugrani a vízbe, és abbahagyni az élettel való kétségbeesett viaskodást. (Hunyady Sándor) || a. Kétségbeesett eszköz, lépés: igen kockázatos, kevés reménnyel kecsegtető e., l. Kétségbeesett eszközökhöz folyamodik; kétségbeesett lépésre szánja magát. □ Vajon mi vihette erre a kétségbeesett lépésre? (Jókai Mór)
3. (túlzó) Nagyon lehangolt, rosszkedvű, szomorú. Miért vagy olyan kétségbeesett?
4. Olyan <cselekvés>, amelyben a cselekvő minden józan mértéket elvesztett. Kétségbeesett kapkodás, menekülés, rohanás, sietés.
II. főnév (ritka) Kétségbeesett (1, 3) személy. □ A korcsmaablak pirosan világított, mint a kétségbeesettek, a bajba jutottak siralomháza, ahonnan a korcsma bezárása után egyenesen az akasztófa alá mehetnek. (Krúdy Gyula)