Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy, dolog>, aki, amely kétségbeejt, elkeserít vkit, reménytelen hangulatot okoz vkinek. Kétségbeejtő híreket hallottam. □ Kétségbeejtő az a teljhatalom, amely ennek a miniszterelnöknek [= Tisza Kálmánnak] rendelkezésére áll. (Móricz Zsigmond) Enyém volt | minden elérhetetlen messzeség, | minden kétségbeejtő veszteség. (Szabó Lőrinc)
2. (túlzó) Igen rossz, elszomorító, rendkívül kellemetlen, leverő. Kétségbeejtő ordítás; kétségbeejtő helyzetben van. Kétségbeejtően ostoba ez a gyerek. □ Kétségbeejtő már a hely maga. (Arany JánosShakespeare-fordítás)