KÉTSZERI [kéccëri] melléknév
Két alkalommal történő. Kétszeri csengetés, figyelmeztetés. Villamoson kétszeri átszállással lehet oda jutni. Nem kellett kétszeri biztatás, hogy hozzáfogjanak az evéshez. □ Kétszeri mondást mint lebüvölten Hallgat el, aztán így rebegi: | "Bárczi Benőt én meg nem öltem." (Arany János) A násznépnek
nem is kellett kétszeri intés, ettek, ittak és vigadtak. (Jókai Mór)