Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (választékos) Előre meg nem állapítható, kérdéses, bizonytalan kimenetelű, hatású <állapot, cselekvés, időszak>. Kétes vállalkozás. □ A csatasíkon mély borulattal ballag az útas, Elgondolva minő kétes az emberi sors. (Kisfaludy Károly) Ki tudja, mit hoz a kétes jövendő (Petőfi Sándor) Vezérünk úgy gazdálkodik a magyar élettel, Hogy Ki nem teszi népét kétes ütközetnek. (Sárosy Gyula)
2. (néha rosszalló) Bizonytalan, homályos jellegű, vitatható, határozatlan <dolog>. Kétes esetekben; kétes érték, hitelesség; kétessé válik vmi. □ Lenni? vagy nem lenni? kérdések kérdése! | Melynek nehéz, kétes, szép a megfejtése. (Csokonai Vitéz Mihály) Mi minden kissé kétesebb magyar szót idegenné akarunk tenni. (Arany János) Kétes forrású nagy vagyonok kezdték éreztetni hatalmukat. (Babits Mihály) || a. (irodalmi nyelvben) Olyan <fény, világosság>, amelyben a tárgyak elmosódottan, homályosan látszanak. □ E borúból és derűből vegyült kétes világítás helyett setét éjszakát lát maga körül. (Eötvös József) A holdvilág bevilágított az ablakon, annak kétes világa deríté fel a szoba sötétségét. (Jókai Mór)
3. (rosszalló) Gyanús, bizalmatlanságot keltő <személy, ill. külső magatartás>. Kétes alak; kétes egzisztencia ←; kétes külsejű; kétes jellemű. □ Ez kétes ember. Dermesztő hideg, | És szívessége borzadást okoz. (Vörösmarty Mihály) A morál szempontjából sem árt az ilyen kétes existentiára egy kis világosságot önteni. (Mikszáth Kálmán) || a. (rosszalló) Erkölcsi tekintetben gyanakvást keltő <cselekvés, művelet, eljárás>. Kétes szereplés; kétes üzlet, ügylet. □ Az ő Újvárosa homokra épült, a kétes pénzműveletek, ezer szabálytalanság süppedőire. (Babits Mihály)